BuzzerBeater Forums

Elérkeztünk az EB-selejtezők végfázisába, ma számos rangadó lesz a csoportokban. Ezekből szemezgettem párat.

Srbija U21 - Schweiz U21 Svájc ma az életben maradásért küzd majd, a szerbek papíron erősebbek, de a labda itt is gömbölyű...

Slovensko U21 - Hrvatska U21 Az E csoport továbbjutó helyéért lesz ez a meccs megrendezve, aki itt nyer az előnybe kerülhet Top12-őt illetően. A horvátokat látom esélyesebbnek.

Magyarország U21 - Hellas U21 A nap derbyje I. Mindkét csapat a továbbjutásért megy és még előttük majd a legkeményebb dió a spanyolok személyében. Izgalmas találkozó lesz.

France U21 - Israel U21 A nap derbyje II. Két iszonyatosan erős csapat meccse a C csoportban, egyikük veresége időlgesen esélyt teremhet a csehek számára.

Italia U21 - Nederland U21 A rangadók közül a B csoport ezen meccse számít legkevésbé annak, majdnem tuti az olasz győzelem.
A hollandok eddig ugyan veretlenek, de úgy gondolom ez csak máig tartott.

Poland U21 - Lietuva U21 Az A csoportban a lengyelek győzelemre vannak kényszerítve, ha még tovább szeretnének jutni a 12-es nagydöntőbe. Ehhez a 100%-os litvánokat kellene megverni, emberes feladat lesz.

Last edited by ReMiX ™ ☎ at 5/30/2011 4:24:27 AM

Görögország rövid bemutatása

Földrajza

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: K'erkira / Kerkyra), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kr'iti / Crete), legkeletibb Kasztel’orizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.

nagyon röviden a történelem

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.

Gazdaság

Görögország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, amelyben a szolgáltatások adják a GDP több mint két harmadát. A legjelentősebb iparágak a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A bevándorlók teszik ki a munkaerő csaknem egy ötödét, ők főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Görögország a bruttó hazai termék 3%-ának megfelelő támogatást kap az Európai Uniótól. 2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4,0%-os növekedést ért el, részben a 2004. évi athéni olimpiai játékokhoz köthető infrastrukturális fejlesztéseknek és a rekord méretű fogyasztásnak köszönhetően. 2009-re azonban a gazdasági világválság és a 2009 októberi választások előtti túlköltekezés következtében a gazdaság 1993 óta a legsúlyosabb recesszióba zuhant. Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabott maastrichti kritériumokat, 2007-08-ra végül sikerült teljesíteni őket, de 2009-ben a 12,7%-os deficit jóval túllépte a megengedett maximális 3%-ot. Az államadósság, az infláció és a munkanélküliség magasabb az euroövezet átlagánál.

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

folyt köv.

Sport

Görögország a sport őshazája! Innen indult ki az Olimpia eszméje ie. 776-ban.
Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.
Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.
Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.

A görög kosárlabdázás világhírű, sztárok sokaságát adta a világnak. A férfi válogatottjuk ezüstérmes volt a 2006-os vébén
Az Ebékről pedig 2 arany, 1 ezüst és 2 bronz érmet gyűjtöttek be.
Klubkosárlabdában Európa tetején vannak, csapataik évről-évre Final Fourba jutnak és többször el is nyerték azt.
Panatinaikosz 6*, az Olimpiakosz 1* hódította el az Euroliga bajnoki címét.

Pár világklasszis név: Jannakisz, Fasszulasz, Galisz, Zizisz, Papalukasz, Diamantidisz, Szkorcianisz, Szpanulisz, Fotszisz, Cakalidisz

A női kosarlabdázás egy fokkal gyengébb, de stabilan Eb résztvevők. Legjobb eedményük egy hazai Mediterrán játékok bronzérem.

A BB-ben 2230 aktív csapat és 5 liga van. Tehát kb 35-40%-al több csapatuk van, mint nekünk.


Last edited by ReMiX ™ ☎ at 5/30/2011 4:57:20 AM

Nekem a kedvencem Szkorcianitisz, barátságos O'Neal méretű gyerek, echte görög ránézésre is:)

Édesanyja kameruni, attól van O' Neal "kinézete" :)

Papalukasz, Diamantidisz ők a modern kori 1. poszt európai megtestesítői.A tipikus multis játékosok.1-4 posztig eljátszanak bárki ellen bármit.Tökéletes védők tökéletes vezérek.Élmény számba megy a játékuk.Utóbbi pl hatalmasat játszott az idei EL döntőn.Ő döntötte el a döntő párharcot.Fergeteges mikre képesek.

Szerencsére ők most nem játszanak ellenünk :)

Köszi Akage az ígérted te hazug ember!

kinti fórumon olvasható a levél sőt még meg is erősítette

Last edited by ReMiX ™ ☎ at 5/30/2011 11:58:03 AM

Nem örülök, de igazam lett, sajnos így jártunk, emelt fővel búcsúzunk - ha búcsúzunk.

Már volt ilyenre sajnos példa.. De milyen az ember az ilyen, aki kétszer is az ember szemébe hazudik.
Sajnálom, hogy felvetődött bennem ez a hozzáállás. Lemondok, ha van rá mód

már nem azért az egy huszért, de ki ki meccsen miért kötünk laza lazát?3. szezonba a 3. pofára esésünk.a buta ember a másik hibájából sem tanul.és mi elkövetjük újra és újra ugyanazt a hibát.csak magunknak köszönhetjük