Az hagyján, hogy nem válaszoltak, de nem is olvasták a levelet, legalábbis nálam olvasatlannak látszik. Nyilván én nem akartam mindenáron, a győzelem fontosabb volt, ezért játszottunk azt amit. Meccs alatt ők is meglepődve kérdezték, hogy akkor most milyen hozzáállással játszunk (nem a szövetségi kapitány). Nem írtak se akkor, se azóta semmit, nem is lett volna okuk rá hogy háborogjanak.